Csomortán

Kézdialmás és Esztelnek között, a Magyaró vize és a Csere patak völgyében fekvő település. Közigazgatásilag Almáshoz, egyházilag Alsóesztelnekhez tartozik.

Csomortán falu két érdekességgel vár: egyik a millecentenáriumi emléktáblával megjelölt temploma, épült Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére 1982-ben. Másik a Csuklyán-hegyen lévő bronzkori erődített település, régészeti pont, melyet Csomortáni Péter vára néven emlegetnek a helybeleik, s többet tudnak róla, mint a régész. „Ez volt a híres-neves Csomortáni család ősi fészke – mondják. A várat óriások lakták, akik egyik lábukkal Almás várán állottak. Ülőszékük ott volt a Köves-hegy oldalában. A vár alatt kincsekkel tele pincék vannak, s annak bejárata a Várhegy oldalában van, két nyírfa között. Sokan megpróbálták megtalálni a kincseket, de eddig még senkinek sem sikerült. A várat az Almási várral alagút kötötte össze. Csomortán várát valami lovas nép lakhatta, mert az öreg László István egy olyan lópatkót talált, amilyent a mai ember nem látott.”
A falu bejáratánál lévő I. és II. világháborús homokkő emlékmű Laub Ede híres faragómester munkája.