Középajta

Az Ajta vize középfolyásánál, aránylag szűk völgyben fekszik az erdőktől övezett Középajta. A reformátusok 1504-ben épült, majd többször átalakított temploma a falu közepén magasodik. Cintermében helyezték el 1992-ben Benkő József (1740--1814) református pap, polihisztor Petrovics István szobrászművész által készített mellszobrát.

Benkő József nagyenyedi tanulmányai után nem a nyugat-európai egyetemek felé vette az útját, hanem 1767-től Középajtán apja utódaként lett lelkész. Gyakran helyettesíttette magát és beutazta Erdély nagy részét. A Transsilvania Specialis című munkája egyike a legértékesebb Erdélyt bemutató 18. századi munkáknak. Középajtai birtokán botanikus kertet létesített, s Erdély barlangjairól írott műve kapcsán 1781-ben a Haarlemi Tudós Társaság tagjává választotta. Ő kezdte Erdély növényeinek számbavételét és ismertetését. Magyarországon ő volt az első, aki a növényeket kettős névvel jelölte és ő volt az első aki Linné botanikai rendszerét magyar nyelven ismertette. A növények tudományos terminusain kívül megjelöli azok népies magyar, román és német nevét is. Sírja a falu temetőjében található.
A helybeli ortodox közösség 1903-ban épített templomot magának.
Középajta jeles szülöttjei közé tartozik Péterfi Sándor (1824—1909) 1848-as honvéd százados. Itt szolgált református lelkészként Polonkay Tivadar (1888--1948) szónok, országgyűlési képviselő, az Erdővidéki Hírlap szerkesztője.