Szörcse

A történeti Orbaiszék nyugati peremén, a Feketeügy bal partján fekvő falut Orbaitelek irányából lehet legkönyebben megközelíteni.  Középkori, fából épült templomát lebontották, helyébe az 1840-es években épített újat a református faluközösség.
Építészeti szempontból figyelmet érdemel a település északi szélén lévő, csaknem négyzet alaprajzú Rákosi kúria, valamint az elhagyatottan romosodó Hadnagy kúria.
Szörcsén fennmaradt egy különleges húsvéti szokás, az úgynevezett szánozás. Ez a húsvét hétfőjén gyakorolt szokás a pogány kori esővarázslás emléke. A csoportba verődő legények egy erdölő szánt díszítenek fel kóborszerűen fenyőágakkal, mely alatt egy cigánynak nevezett legény ül. Ezt a szánt húzza a többi legény végig a falun zenészek és egy lovas kíséretében.

A vidám csoport bemegy mindazokba a lányos házakba, melynek gazdái tárt kapukkal jelzik a fogadó szándékot. Két legény veresekkel köszönti a háziakat, majd követlezik a kölnivel, illetos peremetekkel való locsolkodás. A zenészek eljátsszák a házigazda kedvenc nótáját. A vendéglátók süteménnyel és itallal kínálják meg a legényeket, majd a szánon ülő és magát meg nem mutató legénynek egy tányéron festett tojásokat, egy fél liter pálinkát vagy egy liter bort nyújtanak be. A cigányt a vendéglátók és a kapukban álldogálók leönthetik vízzel. A falubejárás után a fiatalok a kultúrházban mulatságot rendeznek és elfogyasztják az összegyűjtött finomságokat.
A falu határában található a Feketeügy holtárkából kialakított Szörcsei-tó, mely a horgászok kedvelt helyévé vált.